AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 7.

Nem mindenki osztotta Bártfay Géza optimizmusát ezen megoldással kapcsolatban. Ezek közé tartozott dr. Földvári István városi főügyész is, aki szerint “a sorsjáték eredménye oly bizonytalan, hogy kiindulási alapul nem szolgálhat”. Földváry arról tudósítja az Esztergomi Közlöny olvasóit november 8-án, hogy a városi tanács behatóan foglalkozott az új kórház építésével, de “ily alkotáshoz ez idő szerint szegények vagyunk”.

Hangsúlyozza, hogy bár sokan az Esztergomi Takarékpénztár 50 éves jubileuma kapcsán tőlük várják a legnagyobb áldozatot ez ügyben, de azt tudni kell, hogy a pénzintézet alaptőkéjének erőivel arányos mértékben vállalkozhat csak ilyen feladatra. Megoldást keresve példaként hozza fel Szatmár vármegyét, ahol a millenniumra 200 000 Ft-t szavaztak meg új közkórház építésére. A városi főügyész véleménye az volt, hogy adjon Esztergom építési telket, itt építsen kórházat a vármegye, és pótadóval áldozzon erre a célra a polgárság.

Az 1894-es év végén a város közvéleménye egyre érezhetőbben fordult az egészségügy illetve a kórházépítés ügye felé.

A kor retteget betegsége volt a diftéria. Novemberben bécsi, belgyógyászati gégészeti klinikai gyakorlatok után dr. Field Emil letelepedett a városban és elhatározása szerint a diftériával kívánt behatóan foglalkozni.

1894. október 25-én dr. György Emőd ezredorvos a Bécsből 7 ft 50 kr.-ért hozatott új gyógyszerrel Beták Mihály földműves 8 éves kislányát beoltotta. Ez volt az első szérumoltás Esztergomban, melynek történetéhez hozzá tartozik, hogy a 2. oltást a tudatlan szülők nem engedték beadni.

Egy december 8-án elvégzett műtét sokáig szóbeszéd tárgya volt a városban.

Kövér Jánost a megye régi hajdúját félholtan vitték a kórházba “bélzsugorodás” miatt. Mátray Ferenc a fiatal Field Emil asszisztálása mellett megoperálta a beteget, ki a műtétet túlélte és felgyógyult. “Ilyen operáció 20 év alatt nem végeztetett a kórházban.

Mátray munkásságát továbbra is elismerés övezte. Az Esztergomi Közlöny október 7-i száma a következőket írta: “Dr. Mátray Ferencz úr - a betegek részére - hasznos szórakoztató olvasmányokról is gondoskodott. ... Persze arra, hogy a test orvoslásán kívül a léleknek is lehetnek igényei, csak oly orvos gondolhat, a ki együtt szenved, együtt érez betegeivel. Akinél a szenvedő emberség iránti szeretet közremunkál a tudománnyal.”

November 20.-án a közgyűlés számos fontos határozatott hozott. Szétválasztották a kórházigazgató főorvosi és a tiszti főorvosi állást. A tiszti főorvos dr. Feischtinger Ferenc a kórházigazgató egyenlőre helyettesi címmel Mátray Ferenc lett.

Földváry István a hónap elején az újságokba már körvonalazta a városi vezetés álláspontját. Ezen az ülésen hivatalos formába öntötték a szabad királyi város közgyűlésének véleményét:

“ A kórházi bizottság előterjesztésében felhozott okok alapján a bizottsági vélemény és a tanácsi javaslat egyhangú elfogadását határozatilag kimondja a közgyűlés, hogy a jelenlegi városi közkórházat hosszabb időre fenntartani, illetve a mostani állapotában meghagyni lehetőnek nem tartja, s teljesen át van hatva egy új, a mai kor igényeinek, a közegészségügy és humanizmus követelményeinek megfelelő közkórház építésének szükségességétől.

Ehhez képest tehát elhatározza, hogy az új kórház építésének ügyét magáévá teszi, melegen felkarolja s hatalmában álló minden eszközt megragad avégből, hogy az eszme minél előbb, lehetőleg még a millennium idejére testet öltsön.

E végből első lépés gyanánt kijelöli az új kórház helyéül a város tulajdonát képező Bisutti-féle telket azzal, hogy ezen telket a város, közkórház építése céljából díjtalanul engedi át, sajnálattal érezvén, hogy a város egyébb elháríthatatlan nagymérvű terheire való tekintettel nincs oly helyzetben, hogy az építés és fönntartás költségeihez egyébbel az 5 000 frt értékű telken kívül egyenlőre nem járulhat, bízik azonban a város nagylelkű és hatalmas jóakaróiban, a törvényhatóság támogatásában és saját polgárai és az egész nagy közönség áldozatkészségében, hogy a megkívánható anyagi eszközöket előteremteni sikerülend.”

A tél beállta előtt november 28-án - döntően Mátray szervezésében - a Fürdő vendéglő nagytermében az új közkórház javára jótékonysági koncertet rendeztek.

Ismerjük a műsort is:

Nyitány Rossini: Tell Vilmos czímű operájából.

Előadja a cs.és kir. 26 gyalogezred zenekara

Ima Billetertől

Előadja az Esztergomi dal és zenekedvelő egyesület.

Adante Beethowentől és Polonaise Liszttől

Előadja Neidermenn Inez úrhölgy

Hegedűverseny Alardtól

Két hegedűre, zenekari kísérettel

Előadják Feigler János, Borovicska Adolf urak és a cs. és kir. 26 gyalogezred

zenekara

Egy fejezet a szív életéből

Felolvassa dr. Walter Gyuláné

Magyar népdalok Szentirmaitól

Előadja az Esztergomi dal és zenekedvelő egyesület

Bécsi séták Petpourri Komzáktól

Előadja a cs. és kir. 26 gyalogezred zenekara

A koncert minden tekintetben sikeres volt. Anyagilag 1 400 forint bevételt jelentett, melyet az új közkórház építésére különítettek el. Már ekkor kitűnt, hogy Vaszary Kolos érdeklődéssel fordul az építés eszméje felé, hisz egymaga 500 forinttal járult hozzá az esemény sikeréhez.

Mindenki reménykedve fordult az 1895 év felé, bizakodva abba, hogy hamarosan új közkórháza lesz Szent István városának.