ÉPÍTÉSTÖRTÉNET

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 16.

Folytatjuk az Esztergomi Kolos Kórház építéstörténetéről szóló sorozatunkat. Az 1899-es esztendőben járunk. Még 2 év van az építés megkezdéséig:

Gyűltek továbbra is az adományok. A május 10.-i ülésen jegyzőkönyvezik gróf Majláth György cs. és kir. kamarás főrendi házi tag – aki Esztergom vármegye főispánja is volt – 1000 Ft-os adományát.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 15.

A közvéleményt tehát foglalkoztatta a gyógyítás, az egészségügy, a kórházépítés kérdése. Mégis azt kell mondanunk, hogy a kórházépítő bizottság ugyan hozott egy határozatot, miszerint el kell készíttetni egy műépítésszel az új közkórház terveit, de ennél lényegesebb előrelépés az építés megvalósítására ez évben nem történt.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 14.

A kórházépítés ügye azonban még mindig nem haladt rohamléptekkel a megvalósulás felé.

Június 8-án Malina Lajos polgármester és Gönczy Béla igazgató főorvos Budapesten felkereste Vaszary Kolos bíborost. Félő volt ugyanis, hogy ha Őeminenciája – látva az építkezés megkezdésének elhúzódását – nem támogatja bőkezű adományával a leendő közkórházat, annak kivitelezése lehetetlenné válik. Vaszary Kolos ezen a találkozón ígéretet tett, hogy ha megindul végre az építkezés a 25 000 forintot a város rendelkezésére bocsátja.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 13.

1898

Még mindig 2 évre vagyunk az alapkőletételtől. A város ez évi költségvetése 212 612 Ft. kiadással és 123 846 Ft. bevétellel számolt. A polgármester juttatása évi 2000 Ft volt 400 forint lakbérrel, a főjegyző a fele díjazást és 300 Ft. lakbértérítéssel bírt.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 12.

A jelentésre az ellenzékiséggel nem vádolható Esztergom és Vidéke így reagált:
„A polgármester úr elkészítette jelentését a Közigazgatási Bizottsághoz, amelyben persze nem sikerült mulasztásait megokolni”… a több íves mosakodás a törvényhatóságot aligha fogja kielégíteni, a közönséget sem”.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 11.

1897

A város költségvetésében, melyet 1896. december 17.-i ülésén tárgyalt a városvezetés nyoma sincs az új kórház építésével kapcsolatos kiadásoknak.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 10.

“Nos, hát ki az a Gönczy Béla, akit az alispán a kórházi vezető állásra kinevezett?” - tette fel a kérdést az Esztergomi Közlöny.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 9.

Térjünk vissza, azonban szorosabb témánkhoz, a kórházépítéshez.Októberben a városi vezetés foglalkozott, ha nem is a kórházépítéssel, de a város orvosi ellátottságával. Az eredeti előterjesztés szerint 4 orvosi állást kívántak rendszeresíteni, így a városi főorvossal együtt 5 doktor biztosította volna a betegellátást .Hosszas viták zajlottak le, ahol országos adatokat is szembeállítottak az előterjesztés elképzeléseivel.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 8.

1895

A város ez évi költségvetését még 1894. november 20-án fogadták el. 118 990 Ft 03 kr. kiadással és 84 400 Ft. 17kr. bevétellel számoltak. A közegészségügyi kiadásokat új tétel terhelte meg, nevezetesen egy gőzfertőtlenítő gép beszerzését irányozták elő 765 frt-ért. A főorvos 500, az alorvos 250, a bába 75 frt évi díjazásban részesült. Az állatorvosnak 400, a gyöpmesternek pedig 200 frt-t utaltak ki.

AZ ESZTERGOMI KOLOS KÓRHÁZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 7.

Nem mindenki osztotta Bártfay Géza optimizmusát ezen megoldással kapcsolatban. Ezek közé tartozott dr. Földvári István városi főügyész is, aki szerint “a sorsjáték eredménye oly bizonytalan, hogy kiindulási alapul nem szolgálhat”. Földváry arról tudósítja az Esztergomi Közlöny olvasóit november 8-án, hogy a városi tanács behatóan foglalkozott az új kórház építésével, de “ily alkotáshoz ez idő szerint szegények vagyunk”.

Tartalom átvétel