Esztergom

ISMÉT ODAÍTÉLTÉK A GÖNCZY BÉLA-DÍJAT

„Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 696/2016.(XII.8.) önkormányzati határozatával a városi kitüntetések adományozásáról szóló 47/2005. (XI. 9.) esztergomi ör. rendelet 18. §-a alapján 2016. évben Dr. Gönczy Béla-díj az „Esztergomi Gyógyításért” kitüntetést adományoz megosztva dr. Hermann Károly és dr. Pátkai István részére.”

 

KONSTANTINÁPOLYI VENDÉG

Esztergomhoz kapcsolódó kis poszt következik. A Szombat 2017. januári számában bukkantam egy cikkre A második törökországi orvosnő címen. Hősnője, Frisch Amália doktornő 1882-ben Edirnében született. Az érettségi után a női orvosképzés Mekkájának számító Bernben kezdte meg orvosi tanulmányait.

 

125 ÉVE FOGLALTA EL AZ ÉRSEKI SZÉKET VASZARY KOLOS

Ez alkalomból Dr. Hegedűs Andrásnak a Prímási Levéltár igazgatójának, a Kolos füzetek számára írt dolgozatának egy részletét közöljük le, mely „Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek” címmel jelent meg.
 

„ESZTREGOM DICSŐSÉGE”

Fura játéka a sorsnak, hogy 2017. január 1-jével megszűnt,  az az intézmény amelyet  2012-ben hoztak létre Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ néven . Nem célom az Forster Központ tevékenységét elemezni. Kevesen tudják, hogy  Forster Gyula Esztergomban született 1846. december 21-én 100 évvel ezelőtt, 1917 januárjában az Esztergom és Vidéke így köszöntötte 70. születésnapján.
 

EGY LEGENDÁS ESZTERGOMI ÚJSÁGÍRÓ HISTÓRIÁJA

Az egykor Hídlap helytörténeti rovatában archivált írás 2009-ben, Wencz Balázs levéltáros segítségével Esztergom legendás újságírójának Vécs Ottónak életét mutatta be. Ezt idézem most fel!
 

„ESZTERGOM TRAGÉDIÁJA”

A fenti, nem éppen hízelgő cím Vécs Ottó egykor esztergomi újságírónak az 1930-ban megjelent könyvecskéjéből lett kölcsönözve. Azért került idézőjelbe. Aki abba belelapoz, szinte káprázik a szeme, mert a tartalma igencsak ismerős. Alig hiszi, hogy nem a közelmúltban került ki valamelyik helyi nyomdából. Tehát e téren sincs új a nap alatt.

 

150 ÉVE LETT ÉRSEK SIMOR JÁNOS

Scitovszky János esztergomi érsek halála után rövid három hónap múlva 1867. január 20-án Simor Jánost nevezték ki hercegprímássá. Kontsek Ildikónak a Keresztény Múzeum igazgató asszonyának írásával emlékezünk erre az  eseményre.

 

ISMÉT A TÜDŐTRANSZPLANTÁCIÓRÓL!

Dr. Rényi-Vámos Ferenccel az Onkológiai Intézet főorvosával, a Semmelweis Egyetem docensével a közelmúltban egy hosszabb beszélgetést olvashattak. Most ennek egy részletét ismét megjelentetem, abból az alkalomból, hogy a főorvos úr végezte el a 10. magyarországi tüdőtranszplantációt egy esztergomi betegen!

 

BABITS ÉV ESZTERGOMBAN

A már haldokló költőt Esztergomból Budapestre szállították, ahol 2 nap múlva, 1941. augusztus 4-én meghalt. Közel 60 verset írt Szent István városában. Az emlékév alkalmából, ezúttal egy Esztergomról szóló írását közlöm
 
 

BABITS ÉV ESZTERGOMBAN 2016.

Lapunk tudatosan nem emlékezett meg eddig a halálhoz köthető évfordulókról. Ezúttal kivételt teszünk. Esztergomban Babits Mihály halálának 75. évfordulóján emlékévet szerveztek, ezért időről-időre Babits Mihályra emlékezünk. Most az utolsó napját idézzük fel Illyés Gyula írásával.

 

Tartalom átvétel