PÓR ANTAL ( 1834-1911 )

A Városháza előtti Szentháromság, a Pór Antal téren levő - ma már meglehetősen rossz állapotban levő - Pádovai Szent Antal szobor és a belvárosi templom oltára is Kiss György alkotása, de művei ott láthatóak a pesti Operaházban, a pécsi Székesegyházban és az Országházában is. A fővárosban a Hősök Terén a Millenniumi Emlékművön Károly Róbert is az ő keze munkája.

A Szent Antal szobor előlapján a ma már alig olvasható felirat: Padovai Szent Antal könyörögj érettünk, a hátlapon pedig: Emlékül emelte Pór Antal kanonok egykoron 1910.

A szobor megrendelője tehát - ma úgy mondanánk: finanszírozója - Pór Antal volt.
Neve ismerősen cseng az esztergomiak fülében. A városban teret neveztek el róla 1948-ban.
A Vaszary Kolos Kórház valamennyi dolgozójának illene ismernie a nevét. A kórházunk átadásakor emelt márványtáblán - a régi sebészet épületében - ott szerepel a neve az építésre legtöbb pénzt adományozók között.
Pór Antal volt a Bazilika előtti „Magyarok nagyasszonya” szobor mecénása is. Ezt a szobrot szintén Kiss György készítette el. A 3,7 méter magas posztamensen 2 m magasságú bronzszobor áll. A Bazilika felőli oldalán a felirat:
Vaszary Kolos, Bíbornok Hercegprímás, Esztergomi Érsek, emlékére állíttatta, Pór Antal Kanonok, 1905-ben

Pór Antal édesapja, Bauer József a Bazilika építési felügyelője volt. Fia 1834. október 18-án született az Érseki-Vizivárosban.
A szabadságharcban honvédként vett részt és Világosnál, mint fiatalkorút egyszerűen elbocsátották.
Scitovszky hercegprímás vette fel papnövendéknek. Tanulmányait Pozsonyban, majd a bécsi Pázmáneumban folytatta. Azok befejezése után a nagyszombati érseki főgimnázium tanára lett, de előtte bölcsészeti tanulmányokat is végzett Bécsben.
1864-ben magyarosította nevét. 1872-től esztergomi plébános. 1875-1881-ig Esztergom szab. kir. város országgyűlési képviselője volt. 1880-tól címzetes apát, majd 1893-tól kanonok.  A Főegyházi könyvtár prefektusa és az Esztergomi Történelmi és Régészeti Társulat elnöke is volt.
Történetírói munkásságának kedvelt témája az Anjouk-kora.
Nagy Lajosról írt művével lett a Tudományos Akadémia tagja.
Saját költségén állította fel a Bazilika előcsarnokában Nagy Lajos szobrát csakúgy, mint Padovai Szent Antalét.
1902. szeptember 2-án a kórház zárókőletételi ünnepségén ő is kezébe vette azt a prímási címerrel ellátott kalapácsot, amit Rudnay Sándor hercegprímás használt a Bazilika alapkőletételénél. Megérintette a márványlapot és a következőket mondta:
„Mint Esztergom fia, egykoron plébánosa és országgyűlési képviselője, mindig szívemen hordom szülővárosom gyarapodását.”
1911. szeptember 8-án halt meg.
Halála után 200 000 koronás vagyonát az árvaházra hagyta.
Méltó arra, hogy nevét minden esztergomi ismerje, emlékét megőrizze!
Pór Antal fontosnak tartotta, hogy a Magyarok Nagyasszonya szobor posztamensén Vaszary Kolos neve is szerepeljen.
Vaszary Kolos - kórházunk névadója - 1891-1912-ig volt a katolikus egyház vezetője. Tevékenységét különbözőképpen ítélik meg egyházi és világi történészek is. Nekünk nem feladatunk állást foglalni egyik nézet mellett sem. Mi a kórházépítés legnagyobb mecénását tiszteljük benne. Olyan egyházfők vették körül, akiknek neve - Csáky Károly, Graffel János, Boltizár József és Walter Gyula - ott szerepel a kórházépítést jelentős összegekkel támogatók között.
Ha napjainkban a Bazilika felé sétálunk, a Nagyboldogasszony szobrát látva egy pillanatra az ő emléküket is idézzük fel.

Osvai László dr.