„HOL SÍRJAINK DOMBORULNAK”

Kegyeleti séta a szentgyörgymezői temetőben.

Rohanó életünkben szakítsunk egy kis időt és látogassuk meg elődeink békés nyughelyét. A különböző síremlékeken, sírkereszteken olvashatjuk az elmúlt idők egyházi és világi méltóságot viselők nevét. Néhány sírvers tanúskodik a hozzátartozók fájdalmáról.

Lépjünk be a FELTÁMADUNK feliratú vaskapun.

A kaput 1932-ben Madaras Aurél plébános állítatta fel.

A szentgyörgymezői temető  négy részből áll:

Szentgyörgymezői, vizivárosi, Szent Tamás-i és a Hősök temetőjének területéből.

A szentgyörgymezői és vizivárosi temetőrészt a határ földesura, az esztergomi érsek adta a híveknek, így az mindig egyházi kezelésben volt és van ma is. Scitovszky János hercegprimás egy hold földet adott temetőnek, melyet 1883-ban csatoltak a régi mellé. 1891-ben egy halottaskamra épült ide.

A vizivárosi hívek már 1867 óta temetik ide halottaikat. Szent Tamás község a vizivárosi temetőparcella mellett a szentgyörgymezői templom tulajdonából 1884-ben 500 Ft-ért egy holdat vett meg temetőnek.

1891-ben a három városrésznek épült egy halottas kamra a szentgyörgymezői temetőrészben.

Az 1914-18-as háború  alatt Esztergomban létesült hadikórházban elhunyt magyar, német katonák és orosz hadifoglyok temetkezési helye már szűknek bizonyult, ezért 1916-ban az egyházi főhatóságtól négy hold földet adtak e temetőrész bővítésére.

A II. világháború utolsó  hónapjaiban a az Esztergom környéki harcokban elesett hősöket is e parcellában helyezték el.

1932. október 6-án a szentgyörgymezői Egyházközség bizottsági ülésen úgy határozott, hogy a 35 évnél idősebb és többé gondozásba be nem jelentett sírokat újból felhasználja.

Sajnos ennek a rendelkezésnek országos hírű emberek sírja és síremlékei is áldozatul estek, így csak régi írásokból tudjuk, hogy ebben a temetőben volt Rumy György tudós írónak és tanárnak a sírja, ugyancsak ekkor tűnt el Somogyi Károly esztergomi kanonok sírja, akit végakaratának megfelelően két nővérével együtt temettek ide.

Emlékét a temetőkápolna falán tábla őrzi. A táblán olvashatjuk: „Somogyi Károly esztergomi kanonok 1811-1888. Életét a köznek, egyházának, hazájának szentelte önzetlenül. Megalapítója a róla elnevezett szegedi Somogyi Könyvtárnak. Emlékére állítja a szentgyörgymezői Egyházközség, amelynek temetőjében végakarata szerint eltemették.

…A szentgyörgymezői temetőrész I-XIV parcellára tagozódik A parcellákat utak választják el egymástól, kis betonoszlopok jelölik a parcella kezdetét.

2000. évben az I-XIV-es parcellában 172 sorban 4550 sír volt.

Ezen kívül 35 régi és 22 új kripta is van a temetőben. A temetőkápolna kriptájában 28 fülkében nyugszik halott.

Az apácák három elkerített temetőrészben gondozzák elhunyt rendtársaik 48 sírját. 64 márványtáblám terméskő és téglafalon őrzik rendtársaik nevét.

Gyakori családnevek:

87 Erős, 52 Molnár, 49 Bádi, 39 Móczik, 16 Krisneider, 10 Polácsik.

A szentgyörgymezői temetőrész központjában áll a temetőkápolna. A kápolnát Miklósffy András káptalani ügyvéd építtette 1835-ben.

A bejárata fölött a falba helyezett márványtáblán olvasható:

„ A felfeszített üdvözítőnek dicsőségére, a fájdalmas Istenanyának tiszteletére és elfeledhetetlen drága szülői áldott hamvainak háládatos emlékezetére építtette csik-vátsártsi Miklósffy András 1835. évben .”

A kápolnába hat lépcsőfokon lehet feljutni. Az építtető a fenntartásra alapítványt nem tett, így nem volt felszentelhető. Tagosztálykor az uradalom a kápolnának is adott két hold földet. 1884-ben pedig Meszlényi Gyula kanonok, szemináriumi kormányzó közbenjárására Bubla Károly v. püspök, esztergomi kanonok 500 forintot tett le földtehermentesítési kötvényben kápolna alapul a főkáptalannál. Ugyanakkor Majer István v. püspök a kápolnát építtetőnek családtagja 150 forintot tett le szintén kötvényekben az elhunyt családtagokért mondandó szentmisékre. Felszerelte a miséhez szükséges ruhával és fölszentelte a kápolnát azon év szeptember 14-én.

A két hold haszonbérből, valamint az alapítványok kamatából 1895-ben tatarozták. Ugyanezen jövedelmekből és adományokból egy kis harmóniumot is vettek.

1900 őszén a kápolnát kifestették.

…

Napjainkban a kápolnában ravatalozzák fel a halottakat és a kápolna előtti szertartás után gumikerekes „Szent Mihály lován” viszik a sírhoz.

Ekkor szólal meg a lélekharang, mely addig szól, amíg a gyászmenet a koporsóval a sírhoz érkezik.

Az első világháború  idején 1917-ben ezt a harangot is elvitték, hogy ágyút öntsenek belőle. Helyette 1927-ben készült el az új, jelenlegi lélekharang. …

A kápolna alatti kriptába a bejárattól jobbra nyíló ajtón át 33 fokos csigalépcsőn  jutunk le. A tágas helyiségben, körben-körben egymás fölött három sorban vannak a fülkék, mégpedig egy oldalon hat, míg három oldalon 9-9. A fülkék zárókövén van a halott neve, esetleg a család címere és egyéb adatok. Vannak még üres fülkék is.

A kriptába temetést Polácsek Sándor temetőfelügyelő így mondta el: „Mivel a kriptába vezető csigalépcsőn nem lehet koporsót levinni a kriptába, ezért a kápolna közepén egy zárólappal fedett nyílás van. Ezen úgy eresztjük le a koporsót, mint a földbe ásott sírgödörbe. A kriptába azután becsúsztatjuk a koporsót a megfelelő fülkébe, majd zárókővel fedjük be.”…..
 

Bélay Iván