FEICHTINGER SÁNDOR A VÁROSI POLGÁR, A PEDAGÓGUS 2.

A gimnáziumról

A reáliskola fejlesztése mellett szerepet vállalt abban is, hogy a hatosztályos esztergomi gimnáziumot nyolcosztályossá emeljék. A bencés rendház kibővítésével létrejött a nyolcosztályos gimnázium, s ehhez az ügy szorgalmazásán túl egy arannyal járult hozzá.

Ezután az új gimnázium építésének ügyét karolta fel, kezdetektől tagja volt a gimnázium építészeti bizottságának. Az épület elkészültében komoly érdemeket szerzett a Ferenczy Jákót követő igazgató, Fehér Ipoly. Fehér a város által épített gimnázium megvalósításához Kruesz Krizosztom főapáttól és a közoktatási minisztertől is szerzett anyagi támogatást. Érdemeit az esztergomi polgárok arcképének megfestésével honorálták. A képbizottság elnökének Feichtingert választották, aki közadakozásból összegyűjtötte a szükséges összeget és egy Molnár nevű pesti festővel megfestette Fehér Ipoly egész alakos arcképét a gimnázium díszterme számára.

A szemináriumban

Dolgozatomat azzal kezdtem, hogy Feichtinger Sándor a nevelés és oktatás valamennyi szintjén vállalt kisebb- nagyobb szerepet. A legfelsőbb szintet a papnövelde képviseli, ahol orvosként működött, nem egyszer fizetés nélkül, vagy kevés javadalmazásért. Elsősorban a sebészeti feladatokat látta el ingyenesen.

Az orvosi munka mellett azzal is szolgálta a szemináriumban folyó nevelést, hogy a négy részre osztott Grundl-gyűjtemény egyik része ebbe az intézménybe került.

Egyletek, egyesületek

Feichtinger Sándor igen gazdag kapcsolatrendszerének csak töredékét vázoltam fel az eddig elhangzottak során. Zárásként kitérek még néhány olyan egyesületre, amelyekben szerepet játszott.

Elsőként az Esztergomi Orvos-Gyógyszerész Egyesületet említeném. Ennek 1896-ban az elnöki tisztét töltötte be, olyan igazgatósági tagok társaságában mint Mátray Ferenc alelnök, aki ebben az időben járási főorvos volt, Fődy Emil orvos az egyesület titkára, Zsiga Zsigmond gyógyszerész, az egylet pénztárosa.

Szerepet vállalt az Esztergom Vidéki Gazdasági Egyletben is, amelynek gondolata 1863-ban merült fel egy, a Kaszinóban rendezett gyümölcskiállítás kapcsán., s 1864-ben alakult meg Palkovics Károly elnökletével. Hogy létrehozásában milyen szerepet vállalt Feichtinger azt nem tudjuk, de arra van adatunk, hogy egy 1884-ben rendezett gazdabál rendezőbizottságában is szerepet vállalt. 1882-ben a Borászati Egylet igazgatósági tagja is volt.

Szeretnék még kiemelni egy tiszteletbeli egyleti tagságot is.

Az Izraelita Betegsegélyző Egylet tiszteletbeli tagjául választotta, mert vállalta az izraelita betegek gyógyítását is.

Nem riadt vissza a politikai szerepvállalástól sem. Biztosan tudjuk azt, hogy 1887-ben ő volt a Szabadelvű Párt (Kör) elnöke. Ebben az évben a Három Szerecsenben tartott ülésen országgyűlési képviselőnek Niedermann Pál káptalani ügyészt jelölték. S olyan adatunk is van 1901-ből, amely díszelnökként említi.

Láthattuk, hogy pedagógiai szervezőmunkájában nagy segítséget kapott azoktól a városi polgároktól, akikkel a Takarékpénztár alapításánál és működésénél együtt tevékenykedett. Ő maga az alapító részvényesek közé tartozott, s kezdetektől, 1844-től 1895-ig választmányi tag volt. 1890 és 1895 között a közgyűlési elnöki feladatokat is ellátta.

1886-ben ebbéli tevékenységét összegezte Reusz József, ami zárszóként is jó szolgálatot tesz.

„Egyike volt ő azon kevés még élő lelkes polgároknak, kik társulatunk létrejöttén az ifjú kebel tüzével buzgólkodtak, és egyike azoknak, kik társulatunkat mind maig a férfikor higgadtságát gazdag tapasztalataikkal egyesítve ápolni, gondozni meg nem szüntek, s így elősegélék, hogy ez intézet oly erőteljes tölggyé izmosodjék, mely a takarékossági szellem ébresztése, a kereskedelem és ipar emelése és a közjótékonyság terén oly dús galyakat fejlesztett.”

Pifkó Anna