Irodalom

MÁRAI SÁNDOR: DECEMBER

Ez a hónap az ünnep. Mintha mindig harangoznának, nagyon messze, a köd és a hó fátylai mögött. Gyermekkorunkban e hónap első napján árkus papírra, kék és zöld ceruzával, karácsonyfát rajzoltunk, karácsonyfát, harmincegy ággal. Minden reggel, dobogó szívvel, megjelöltük, mintegy letöröltük e jelképes fa egyik ágát. Így közeledtünk az ünnep felé. E módszerrel sikerült a várakozás izgalmát csaknem elviselhetetlenné fokozni.

225 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF (1791-1830)

Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) főügyész, drámaíró, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. 1813. augusztus 22-én Halász Bálint pesti ügyvéd irodájába került, ahol, mint joggyakornok és 1814-ben már, mint hites jegyző működött 1815. november 22-ig.
 

BABITS ÉV ESZTERGOMBAN

A már haldokló költőt Esztergomból Budapestre szállították, ahol 2 nap múlva, 1941. augusztus 4-én meghalt. Közel 60 verset írt Szent István városában. Az emlékév alkalmából, ezúttal Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő című írásából közlök részletet:
 
 

ESZTERHÁZY PÉTER (1950-2016) : A VERESÉG

Esterházy Péter 2014 decemberében írt pengeéles jellemzést a magyar közéletről a HVG-ben. Ezt az írását idézzük most fel. Mostanság rendre és nagy indulattal és kajánul említjük föl a hatalmi urizálás nevetséges és fölháborító példáit, a parlamenti viszonyoknak megfelelően, értelemszerűen főként jobboldali eseteket hozva, most ezek látszanak jobban. (És nem is szimmetrikusan működik jobb és bal – de a különbségek mellett más hasonlóságok is vannak.)

BABITS MIHÁLY CSALÁDJÁRÓL…

 „Magyar vagyok, magyar nemesi családból származom (igen büszke vagyok rá) úgy apai, mint anyai részről; s mindkét részről a nagyapáim emberemlékezet óta megyei tisztviselők voltak (van-e magyarabb foglalkozás?); apám volt az első, aki az Állam szolgálatába lépett; de még ő is valóságos típusa volt a magyar úrnak és jogásznak.

AZ ÚJ ÉV ELÉBE

Pilinszky János:  „Az újév elébe” című írása az Új ember 1963. januári számában jelent meg. Ebből az írásból vett részlettel indítjuk az új 2016-os évet!
 

MÓRA FERENC: A SZÁNKÓ

Kegyetlen hideg tél volt, azóta se tudok hozzáfoghatót. Fenékig befagyott a patak, a verebek megdermedve hullottak le a fákról, a háztetőről olyan vastag jégcsapok meredeztek, hogy kővel is alig bírtuk őket lehajigálni. Először a báránybőr sapkánkat vagdostuk hozzájuk, de evvel nem sokra mentünk.
 

KI A VILÁG LEGISMERTEBB MAGYAR ÍRÓJA?

Melyik az a magyar mű, amelyet az Egyesült Államokban néhány éve a világirodalom kétezer alapműve közé soroltak? Segítünk: nem a Sorstalanság, nem is az A gyertyák csonkig égnek vagy Molnár Ferenctől a többször is megfilmesített Liliom. A világon a legtöbbek által olvasott magyar író az a hölgy, akinek a nevét itthon csak kevesen ismerik, s műveinek többsége meg sem jelent az anyanyelvén.

 

AZ ADVENT ÉS A KARÁCSONY MISZTÉRIUMA AZ IRODALOMBAN

Advent első vasárnapjával megkezdődik az egyházi év, a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülés misztériumának bevezetése. A magyar nyelv Úrjövetnek is nevezi ezt az időt. Történelmileg jellemző rá, hogy az advent is csak azután keletkezett, amikor az egyházban az 5. századtól kezdve általánossá lett a karácsony megünneplése.

 

WEÖRES SÁNDOR-NAGY LÁSZLÓ: AZ ŐSZRŐL

Október az év tízedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. A népi kalendárium Mindszent havának nevezi.

 

Tartalom átvétel