110 évvel ezelőtt 1900. július 10-én munkások jelentek meg az Esztergom szabad kir. Város által birtokolt un. Bisutti féle telken, és megejtették az első kapavágást. Egy kápolna építésével kezdték meg a munkát, mely az új kórház megszületésével fejeződött be.

A terület, melyen a mai Vaszary Kolos Kórház fekszik egykoron Bisutti József és Grósz Adolf tulajdona volt. 1894-ben ajánlották fel megvételre a városnak.
A városvezetés részéről sokan már ekkor arra gondoltak, hogy kellő forrás esetén itt lehetne felépíteni egy új kórházat, az egyre áldatlanabb körülmények között működő kór-és szegények háza helyett.
Hosszú idő telt el azonban a tervezgetéstől az első kapavágásig! / Erről a 10 évről szól sorozatunk: Az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete /
Az egykor egységes stílusban épült kórházból változatlan állapotban már csak a kápolna épülete maradt meg.
A régi sebészet ( majd reumatológia ) földszintjén márványtábla sorolja fel azok neveit, akik a legtöbbet tették azért, hogy a Kolos Kórház felépüljön.
Vajon közülük, hány nevet tudnánk mi, - a mai Vaszary Kolos Kórház dolgozói, emlékezetből felsorolni??
A kórház kivitelezője Pfalcz József sírjára már nem tudnánk virágot elhelyezni a Szentgyőrgymezői temetőben, mert a „hálás” utókor eltüntette azt.
A Farkasréti temetőben nyugszik a kórháztervező ifj. Bobula János. Nem sok esztergomi járhatott itt, az egykor országosan is elismert építész sírjánál.
A kórházépítés műszaki vezetője Tiefenthal Gyula volt. Az ő sírját ferences diákok szokták rendbe tenni az esztergomi izraelita temetőben.
A legfőbb adakozó egyházi személyek portréjával a kórház Gönczy termében találkozhatunk.
Első igazgatónk sírját a Belvárosi temetőben néhány éve közadakozásból újítottuk fel.
A „Kolos Kórház”, a „Városi Tanács Kórháza”, majd a Vaszary Kolos Kórház története tele van kritikus helyzetekkel.
Az intézmény sokszor került a csőd szélére, néhány szerencsés évtizedet leszámítva folyamatosan anyagi nehézségekkel küzdött, de vezetői a Várossal és az itt dolgozókkal együtt, közösen mindig megtalálták azt a megoldást, mellyel biztosíthatóvá vált az esztergomiak és a környékbeliek egészségügyi ellátása.
A mai, kilátástalannak tűnő helyzetünkben is ez adhat reményt!
Nem véletlen mondta a Kolos Kórház zárókő letételi ünnepségén első igazgatónk – Gönczy Béla – a következő szavakat:
„Isten áldása kísérje a kórház működését!”
Osvai László dr.