„HOL SÍRJAINK DOMBORULNAK”…

k, 2011-03-15 11:03

 

Az Esztergomi Vaszary Kolos Kórházban 1950-ig a Szatmári Irgalmas Nővérek látták el az ápolási feladatokat. Erről is megemlékezik ápolástörténeti sorozatunk. Bélay Iván minden tiszteletet megérdemlő kutatásai a szentgyörgymezői temetőben, az irgalmas nővéreknek állít emléket. Nincs illúzióm: napjainkban igen keveseket érdekel igazán ez az írás, mégis közreadjuk, elmentjük, egy boldogabb, az irgalmas nővérek és Bélay Iván emlékét jobban megbecsülő kor számára!
 
Az apácák legrégebbi – szépen gondozott – sírkertje, hosszú vörösmárványszegéllyel körülvett terület, első részén magas kőkereszt, arannyal festett Krisztustesttel. A kereszt talpazatán fehérmárvány táblán olvasható:
„ Itt nyugszanak a Paulai Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek”.
A kereszt hátsó oldalán:
 
Köszeghy Amália Ostitta nővér,
nyug. szem.igezg. főnöknő 1954.
meghalt 1935 nov.10,
élt 81 évet
 
A bal oldalon:
Garora M. Norberta irg. növ.
főnöknő 1905
megh.1953 szept. 28.
Csoerdás Julia Claudia nővér
1906-1970
Boronkay Ágota nővér
1880-1971
 
Jobb oldalon az időjárás annyira tönkre tette az írást, hogy a szöveg nem olvasható.
 
Az apácák második sírkertje, műkő lábazattal, vaskerítéssel körülvett sírkert. Elől fehér műkőből feszület, rajta aranyozott Krisztus-test. Talpazatán a felirat: Az esztergomi vizivárosi Irgalmas-nővérek nyugvóhelye.
Jobbról és balról márványkövekből kirakott táblákon:
 
Jobb oldalon
Angerer M. Felicitas lőcsei főnöknő, élt 64 évet, meghalt 1923 november 15
Bach M. Remigia intézeti főnöknő, élt 70 évet, meghalt 1907 jan. 2 és még négy irgalmas nővér
 
Középen műkő keretben vaskereszten fehérmárvány táblán:
Dömök Teréz M. Vicentina 1919-1993
szatmári irgalmas nővérnek a hűséges betegápoló emlékének a székesfehérvári papi otthon hálás lakói
 
Mellette fakereszten lemeztáblán:
Dömök Anna szatm. irg. Nővér 1916-2000
Előtte műkőkeretben fekete kereszten fehér márványtáblán hat szatmári irgalmas nővér, köztük:
 
Vinter Teréz M. Jozefa 1904-1996
A 92 éves korában elhunyt kedvesnővér hosszú évtizedeken át tanított és dolgozott Szentgyörgymezőn. Tanítónőként működött az ottani leányiskolában egészen az államosításig. Ezután civilbe öltözötten is ott maradt, de nem tanítónőként, hanem ápolóként, gyermekgondozóként dolgozott az Egészségügyi Otthonban.
1992 után, amikor a Vizivárosi Zárdát újra elfoglalhatták régi tulajdonosai a Szatmári Irgalmas Nővérek, Jozefa nővér is oda költözött, így életének utolsó négy évét ismét szeretett közösségében tölthette boldogan és mindig mosolyogva. Még sokan látogatták régi neveltjei, ismerősei Szentgyörgymezőről.
 
A régi kriptasor végén van a Vizivárosi apácák 3. sírkertje. A sírkertet az apácák 1930-ban kapták meg halottaik nyugvóhelyéül. Attól kezdve közel 70 síron egyforma márványtáblán a kedvesnővér neve, halálának évszáma olvasható.
1999-ben a sírkertet betonkerítéssel vették körül, melynek egyik oldalán 50 cm-es betonfalat emeltek. Erre a falra helyezték át a sírkereszteken levő márványtáblákat, így létesítve sírhelyet az újabban elhalt nővérek részére. A sírkert elején egy magas fehér műkőkereszt van corpussal, melynek felirata:
Az esztergomi vizivárosi Irgalmas Nővérek nyughelye
A kereszt mögött 20-20 fülkés urnafal van.
 
A betonfalon elhelyezett márványtáblákon olvasható az elhunyt kedvesnővér neve, életkora és halálának évszáma, hónapja, napja:
Fekete M. Carissima élt 63 évet, + 1954 VII.12
Carissima nővér a tanítóképző matemetika-fizika tanára volt. Növendékei nemcsak félve-rettegve gondoltak rá a nehéz tantárgy miatt, hanem tisztelettel és megbecsüléssel is. Évtizedek múlva is emlegették a gyakran hallott mondását, amikor türelmesen várta a nehéz feladatok megoldását: „Lányok gondolkozzanak, használják az eszüket, már akinek van”. Nagy fényképész is volt, számos felvétele őrzi a régi városrészeket Esztergomról.
 
Benkő M. Szeréna élt 87 évet, + 1946 XII.27.
Harminc éven át ő volt előbb a Vizivárosi Zárda főnöknője, majd Trianon után a csonkán maradt kis országrészünk szerzetes házainak vikáriája is. Főnöksége elején még csak Polgári Leányiskola működött a Vizivárosi Zárdában. Az első világháború után, amikor megvonták az új országhatárokat, szinte lehetetlenné vált az érintkezés a Szatmáron maradt anyaházzal. Szeréna főnöknő Csernoch János bíboros támogatásával ekkor nyeri el azt, hogy Esztergom önálló vikáriai székhellyé lesz. Rögtön hozzá fog a Tanítóképző és a noviciátus létesítéséhez. Később gróf Klebelsberg kultuszminiszter támogatásával felépítette a Kis-Duna partján az impozáns épülettömböt, ahol leánygimnáziumot létesít és modern felszereléssel látja el. Nővéreket képeztet az egyetemeken és főiskolákon, akik tevékenyen működnek egészen az államosításig.
Nevéhez fűződik még az Aranyhegy alján épült József Otthon létesítése a nyugdíjas, idős szerzetesnők részére. Ő is itt fejezte be tevékeny, munkás életét.
 
A betonfalon még 45 kedvesnővér névtáblája van, közöttük:
Juhász Erzsébet, aki 17 élt évet, + 1931 máj. 15. Ő volt a legfiatalabb, akit ide temetek.
A magas fehér kereszt előtt műkőkeretes sírokon 15 egyforma fekete öntöttvas kereszt, fekete műanyagtáblán feltüntetve a kedvesnővér neve, születési és halálozási évszáma.
Ezek előtt sírdomb nélküli vascsőkereszt, rajtuk, alumínium táblákon a Mária M. betű, a rendben / avatáskor / kapott név, halálozási évszám és „in pace” felirat
 
Az apácák sírkertjein kívül is találtam sírokat, melyekben kedvesnővérek nyugszanak.
(X/7/8) műkőborítású síron, műkő fejrészen, fekete márványtáblán:
Kuhl Teréz Mária Albertina nővér 1924-1988.
Alatta: Jézusom szívén nyugodni jó.
X/8/7-es síron fából faragott kereszt, rávésve:
Tyukos M. Olga nővér 1904-1988
X/4/11-es műkőborítású síron, a fejrészen:
Nezianszky M. Mária O.S.U. 1905-1990
XIII/ 18/1-es műkővel fedett síron elől egy szürke műkőkereszt, melynek talapzatán olvasható:
Vittay M. Rozamunda a Szent Keresztről nevezett irg. Nővér, született 1896. meghalt 1920 R.I.P.
 
( Lehet, hogy a vizivárosi és szenttamási temetőparcellában vannak még kedvesnővérek eltemetve, de a szentgyörgymezői temetőrészben csak a felsoroltakat találtam)
Bélay Iván