ORVOSTÖRTÉNET

ORVOSI NOBEL-DÍJ 2011

A mostani díjazottak felfedezései előtt nem tudták, mi jelenti a kapcsolatot az ember védekező rendszerének két nagy része, a veleszületett és a szerzett immunitás között. A veleszületett védekezés első vonalán fennakadt kórokozók jellemzőit különleges sejtek gyűjtik össze, elemzik a bejövő információkat, és mozgásba hozzák az immunrendszer második, könyörtelenebb frontját.

SZÉCHENYI SZEMÉLYISÉGE, ORVOSI SZEMMEL

 

Mindjárt az elején szükséges leszögeznünk: kiváló orvosoknak sokszor egymástól eltérő szakvéleményeiből kívánunk rövid ismertetést adni, mivel a legnagyobb magyar bonyolult lelkivilága a historikus érdeklődésű pszichiáterek máig legnagyobb talánya….

AZ ORSZÁGOS ORVOS-SZÖVETSÉG ÉS LAPJA

 

Az a nyilvánvaló igény, hogy a hazai orvosoknak egy országos érdekképviseleti tömörülésre van szüksége, elég későn, a 19. század végén vetődött fel sürgetően. Helyi szövetségek addig is léteztek, pl. a Budapesti Orvosi Kör, mely 1874-től nyert a Belügyminisztériumban bejegyzést / 1, 1. ábra /, míg vidéken inkább az orvossal nem rendelkező közegészségügyi körökről történik említés./ 2/. A belügyminiszter jelentése szerint 1895-ben még 182 ilyen orvosi kör nem volt betöltve, egy újabb kolerajárvány előrevetülő árnyékában.

MIRŐL ÍRT A KÓR-LAP 20 ÉVVEL EZELŐTT?

 

A 20 évvel ezelőtti számunkban nővérnapi köszöntőt olvashattunk Junger doktortól. A belgyógyászat és az alapellátás címmel Szontágh Csaba, a kórház tudományos munkájáról pedig Leel-Őssy Lóránt professzor úr írt. Mi most ebből a számból Szállási tanár úr „Egyházak és kórházak című írását közöljük újra

DOROTHY HODGKIN FELTÁRJA AZ INZULIN SZERKEZETÉT

Már a második száma is megjelent a BBC HISTORY – világtörténelmi magazinjának.
Mind tartalmilag, mind formailag egy igen magas színvonalú lap indulására szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét. Az első szám egy orvostörténeti írásával ajánljuk mindenki figyelmébe ezt a kitűnő kezdeményezést.

110 ÉVE SZÜLETETT NÉMETH LÁSZLÓ

Németh László 1901. április 18-án született Budapesten. 1925-ben végezte el az orvosegyetemet. Dolgozott a Szent János Kórházban, fogorvosi rendelőt is nyitott, majd iskolaorvosi munkát végzett. A Kossuth-díjas író- esszéista-drámaíróra 20 évvel ezelőtt Szállási Árpád a Kór-Lapban, így emlékezett:

KRISZTUS HALÁLA – ORVOSI SZEMMEL

 

Krisztus Urunk kínhalála a közel kétezer esztendős kereszténységnek legszentebb bizonyossága és legnagyobb misztériuma. Nem csoda hát, ha a nagy történelmi személyiségek életével-halálával foglalkozó orvosokat az istenember sorsának beteljesülése is megihlette.

EGY 85 ÉVVEL EZELŐTTI NÓBEL-DÍJ ÉS KÉRDŐJELE

Az egyiptomi papirusztekercsek, az alexandriai könyvtárból származó hippokratészi szövegtöredékek, valamint az elfogulatlan szakértők gyötörte népi gyógyászat tanúsága szerint a daganatok, köztük is elsősorban a rosszindulatúak mindig erősen foglalkoztatták a hivatásos, valamint a paramedicina művelőit. Egyre növekedő mértékben.

A 48-AS SZABADSÁGHARC EMIGRÁNS ORVOSAI

Magyarországról az első nagy orvos-elvándorlás a világosi fegyverletétel után következett be, noha vesztes szabadságharcaink előtte is voltak. Pontosabban: csakis azok voltak! Egykori kollégáink annak ellenére itthon maradtak, mert egyrészt országszerte oly kevesen akadtak, hogy ide csak jönni lehetett, másrészt a bukásokat nem követték mindig brutális megtorlások. Pl. a Szatmári békekötés után, azt a néhány orvost / köztük a kitűnő Láng Ambrus Jakabot / nem a Habsburg-hatalom, hanem a Vezérlő Fejedelem iránt érzett hűsége kényszerítette idegenbe.

MILLENIUMI ORVOSKONGRESSZUS BUDAPESTEN

 

Szállási Árpád tanár úr 15 éve írt a Kór-Lap hasábjain a millenniumi orvoskongresszusról.

Hihetetlen, hogy ha a XXI. százas elején olvassuk, mennyi aktualitást találunk még ma is elődeink felvetéseiben. Elég, ha csak Breuer doktor megállapítására utalok, aki ezen a nevezetes kongresszuson az alábbiakat mondotta: Az orvos fizetése gyenge, „lehet a humanizmus szolgája, de nem a rabszolgája”. Szállási árpád megemlékezése 15 év után, mai is aktuális!

Tartalom átvétel