"A lelkiismeret olyan seb, amely sohasem gyógyul be, és amelybe még senki sem halt bele."
Névnap
Weboldal ajánló
Időjárás
Néhány sor líra
Magányosság
Szentgyörgypuszta. Lenn patak, fenn mező.
Itt minden hiúságtól elvonultam.
Mind ritkábban szól hozzám a jövő
s mind ékesebben énekel a múltam.
Áprily Lajos
Orvosportrék
Kiss Gyula
Navigáció
Belépés
Mottó
Littera scripta manet, verbum et inane perit. - A szó elszáll, az írás megmarad.
VASZARY KOLOS KÓRHÁZ
Ha valaki megkérdezné, ki az a nem magyar orvos, akinek a hazai medicina a legtöbbet köszönhet, még az orvostörténelemben járatosak is zavarba jönnének. Legalább is egy pillanatra, míg eszükbe nem jutna Gerard van Swieten neve.
A '30-as évekre több latin országban is katonák ragadták magához a hatalmat. Argentínában 1930-ban vették át az ország irányítását, és ezzel a mint egy 70 éve tartó polgári demokratikus rendszer cserélődött fel, melyben hivatalnokok és értelmiségiek közül kerültek ki a vezető politikusok és az államfő is. A militarista vezetés részben a nagy gazdasági világválság egyik következményeként is magyarázható. A magasrangú katonatisztek azonban gyakran élesen szembekerültek egymással és gyakran cserélődtek az elnöki székben, sokszor véres leszámolások eredményeként. Puccs, puccsot követett.
Amilyen régi diagnosztikus módszer az uroscopia, annyira új a sebészettől különvált urológia. Franciaországban a 19. század elejétől, nálunk a fővárosban 1920 óta van saját katedrája. Vidéki egyetemeinken pedig az ötvenes évektől beszélhetünk önálló intézetekről. 
Ez a sorvadással járó betegség az emberiség történetén végigkísérhető.
A címben feltüntetett szerző városunk szülötte, nevét sokáig úttörőház viselte és egy külterületi utcácska őrzi. Remélhetőleg fogja is a jövőben. Írói életének legfontosabb dátuma 1934, ekkor jelent meg egymás után az Ady-trilógia, az Esztergomi lélek /vajon hányan olvassák ma !/ és a legkevésbé ismert Magyar küzdelem. Alcíme: „Tükör kulturális és szociális intézményekről”.
Amikor 1825-ben gróf Széchenyi István megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát, elsősorban az anyanyelv művelésének szándékával tette. Véletlen, de számunkra fontos egybeesés, hogy ekkor jelent meg az első magyar nyelvű disszertáció, amelynek címe:
A primitív szónak a magyarban pejoratív értelme van, igen helytelenül. Az angolban és franciában ősit, természetit jelent, s ez fedi igazán a fogalmat. Ha barlangi rajzokat, a kőkorszaki szobrászat remekeit, valamint bizonyos őserdei népek mai szülészeti szokásait nézzük, meglepődünk azok szakszerűségén.
Egyike azon öt nagy XIX.-ik századi egyéniségnek, akik a budapesti orvosi iskolát európai színvonalra emelték. Első az egyenlők közt Balassa János sebésztanár, ő lett a legkorábban és legfiatalabban tanszékvezető, az elismert vezér. Követte ”az anyák megmentője”: Semmelweis Ignác, nem kell külön bemutatnunk.
A dializáló intézet létezéséről és áldásos tevékenységéről orvosok és betegek egyaránt tájékozottak, a szakmai ismeretek szintjétől függetlenül. Gyanítható azonban, hogy Fresenius kilétét illetően kevesen tudnának, ha egyáltalán tudnának valami válaszfélét adni.
A századforduló körüli években a bakteriológiai korszak betetőzéseként egymás után fedezték fel az ízeltlábúak vektor-szerepét a járványok terjesztésében. Ismertté vált a patkánybolha a pestis, az anopheles szúnyog, a malária, a ruhatetű pedig a kiütéses tífusz kórokozóinak továbbításában, de nem rendelkeztek olyan biztos rovarirtó vegyszerrel, amely ezt a veszélyes kört megszakíthatta volna.