Versek

2010 MÁRCIUS 15.

…”A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy híréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
                     Esküszünk,
                     Esküszünk, hogy rabok tovább
                     Nem leszünk!”…

NŐNAP 2010. MÁRCIUS 8.

A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz először 1913-ban csatlakozott. A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek. A Rákosi-diktatúrában a nőnap ünneplése kötelezővé vált. Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik.

RADNÓTI MIKLÓS: GYÖKÉR

„Tízkor havas eső esik, koromsötétben, bokáig sárban botorkálunk munkára. Öten belső munkát kapunk. Az óriási cukorkeverőt kell kitisztítanunk. Emeletnyi magas tartály, az egész tartályt kitöltő keverőgépekkel és tengelyekkel. S az egész ragad az undorító sárga cukorpéptől. Fölül ragacsos vasrostély. Felmászok a létrán, belenézek, felfordul a gyomrom.”…

 

/ Radnóti Miklós: Napló /

 

APÁCZAI CSERE JÁNOS / 1625-1659 /

Nem csak a magyar egészségügyet, hanem az oktatást is padlóra küldte az elmúlt 7 év liberalizmusa. Esztergom iskolaváros! Nekünk is szembe kell néznünk a helyi pedagógiai problémákkal!!! Nemrégiben példaként említettem a jelenből Ritoók Zsigmond tanár urat. Jó igazodási pontot jelentene Klebelsberg Kunó is, de most mégis egy XVII. századi nagyságra emlékezzünk!

VÁLASZ DR. JÓNÁS LÁSZLÓ KÉPVISELŐTÁRSAMNAK!

„Az Önkormányzati többség nem keresztényi, hanem farizeusi elveket vall!...
Én igyekszem keresztényként viselkedni, ezért nem is hallgatok.
Alapvető keresztényi elv, hogy oltalmazd a rászorultat! Ne bántsd a gyengébbet! Ne légy bosszúálló, dölyfös! Én ezek közöl egyiket sem látom a többségi, mert sem keresztény, sem nem polgári oldalon!” / Dr. Jónás László /

Szabó Éva: Húsvét 1989

Hordják a Golgotát alólad
kis alkalmi Krisztusok
a latorságnak állítanak
keresztet s az ég kárpitja
nem szakad meg mégsem
a Pilátusok kezüket mossák
Júdás nem köti fel magát
harminc ezüstön vett szégyenében
a Péterek kakasszó előtt
tagadják meg a Mestert
szatócsok járnak a Kálvárián
pirulnak mind a stációk
hallgatnak a harangok
könnyeivel strichel Magdaléna
mázsás kövét a sziklasírnak
nem görgeti el feltámadás
csodák csak csendben esnek
s itt nagy a hangzavar
van-e még erőd kimondani
s hallják-e a mindenfelől acsargók
uram bocsásd meg vétkeiket
mert nem tudják
hogy mit cselekszenek…

Mottó

Mire a szívem szárnyat bontott,
Elrabolták a horizontot.

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

 „Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok.
Felnőttem. S kérdezed: miért? Hát nem tudom.
Szabad szerettem volna lenni mindig
S őrök kísértek végig az úton.”

Radnóti Miklós: Szegénység és gyűlölet verse

„Ma eladtuk Fannival a kétsoros sötétkék ruhámat és két pár barna félcipőt, hogy megvehessem a Gide naplót, a Pléiade-féle teljes kiadást. Harminc pengőt kértünk a cókmókért, a könyv 28 pengő.”

/1939. szeptember 26. Kedd /

„Mellemre hajtom csöndben a fejem
és szegény szívemet leejtem ilyenkor
egy-egy koldus halálos tenyerébe.”

Tél a költészetben

Többen láttunk már hóvirágot, de még kemény fagyok uralják az éjszakákat.

A „zsarnok-arcú” tél még fitogtatja gyengülő erejét. De már lassan, érezhetően hosszabbodnak a nappalok, korábban kél a nap! Kicsit télbúcsúztatóként is olvassanak el néhány verset az elmúló télről.

Képgalériánkban pedig nézzenek meg néhány képet a téli Vaszary Kolos Kórházról! 

A magyar nyelvről

Mindannyian sok üzenetet, levelet kapunk az interneten, melyek többsége a lomtárban landol. A minap kapott levelet azonban szívesen teszem közkincsé!

Járjon át mindannyiunkat is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjuk anyanyelvünknek!

Jakob Grimm, meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos nyelvtan megalkotója is volt, mondta :
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".

Tartalom átvétel